jó reggelt!
Hogy is kezdhetném. 3 hónapja írtam utoljára, s hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem lenne miről. S ezért belevágok. A nyaram elég egyhangúan telt: vagy ádámnál voltam, vagy itthon újítottuk fel a lakást. június végén volt bátyámnak a felavatója,azóta hivatalosan is sün (J) és ezen a napon volt Kárpátia koncert is monori-erdőn,amire nem is tudom miért,de elrángattam Ákost, és nagyon jól éreztem magam vele :)) rajta kívül még sok ismerősöm volt, s másnap motorral jöhettem haza, és fantasztikus érzés volt. akkor döntöttem el, hogy én igen is megtanulok vezetni! azóta is tanulok.. voltunk nyaralni is családdal, de az együtt működés és szoros együttélés nem a mi asztalunk,így 2 nap után hazajöttünk Balcsiról.. nc. Az utolsó hetekben minden este szinte lejártam pár haverommal (névszerint Józsikával, aki egy jobbikos idióta, és Kárpátia óta vagyunk jóba:))), Krisztiánnal, aki Józsi haverja, és amúgy egy elvetemült figura,de nagyon imádom, s Ádámmal, (másnéven Szmöre, vagy Róóka, utalva itt a vörös hajára) aki eddig is a sulimba járt, de valahogy sohasem voltunk igazán jóba.). mindennap jót pancsoltam velük,aztán hazahoztak, s ez ment egy jó ideig, és nem mellesleg nagyon jól éreztem magamat velük: ))
aztán elkezdődött az iskola.. nem hittem volna,hogy valaha ezt mondom, de úgy megutáltam ezt a helyet,ahogy azt illik. idén betiltották a dohányzást, így minden bagós köcsög,aki eddig hátra ment a kijelölt területre, most a folyosókon/udvaron/aulában tömörült,és olyan heringhatás érvényesül/t/ a suliban,hogy én mindennap sírva mentem haza, hogy én ezt a helyet nem bírom elviselni. (enyhe tömegfóbiám van..) amúgy se volt túl jó kedvem az első hetekbe, hát még így! De annak azért örültem, hogy a sulit egy újabb Kárpátia koncerttel kezdtük, egy újdonsült kedves női ismerősömmel, Sárával, akit régebb óta ismertem, hisz barátommal egy faluba valósi, de eddig nem figyeltünk fel egymásra; s lám most nem telne el olyan iskola szünet,hogy ne együtt hamiznánk egy padon. Fontos még megemlítenem Dávidot (kiről lehet hogy régebben is meséltem) s volt barátom (Peti) öccsét, Tomikát (másnéven: kicsit) hisz ha ők nem lettek volna, ki vitt volna haza?:D s talán ez volt az egyetlen olyan élményem a szeptemberbe, amire azt mondhatnám, hogy igazán megérte részt venni rajta.. Persze akadt más is, pl Monorról felmentünk Tetére motorral, Krisztián,Ádám,Kicsi, Józsi, s még egypáran, de ezek olyan dolgok, melyek nem tudtak annyira megmosolyogtatni. Cegléden is voltam egy koncerten, nevezetesen Tankcsapdán 16-án, ami annyira nem maradt meg pozitív élményként (értsd: halál szarul éreztem magam), főleg,most másnap véglegesen (!!!) szakítottunk Ádámmal. és azóta történtek olyan dolgok,ami miatt kimondom, hogy soha többet nem akarok vele összeállni,de még csak beszélgetni se vele! (imádom,ha a magánéletemet, amiről csak egy ember tudhat,egy vadidegentől hallom vissza:} lényegében ennyi) előző héten, azaz 21-23-áig terjedő idő intervallumban Sáráéknál időztem, főztünk általában a fiúknak (a barátjának,Andrisnak, meg egy haveromnak,akivel egy suliba járok s koncerten lettünk jóba: Sanyinak), aztán elbeszélgettünk,de akadt példa, mikor elkezdtünk párnacsatázni.. mint például csütörtökön.. vicces is volt,amíg a fiúk be nem szálltak.. életbe nem küzdöttem még így, de meg is lett az eredménye: sanyin legalább 5-6 harapásos-véraláfutásos folt, míg rajtam sok-sok kék-lila-sárga-zöld-PIROS folt,seb,zúzódás:D de megérte, bebizonyítottam, hogy nem tud lenyomni csak úgy bárki.. másnap, pénteken is átmentem ugyan így Andrisékhoz (hisz ott laknak a buszpályaudvar mellett,akkor hát miért ne ingyen élősködhetnék?:D) megint főztünk Sárival, megint férfi uralom volt (Sanyi, Peti, Lackó (aki még fontos szerephez jut az életembe:} ) és hát a házigazda, Andris) és megint csak verekedésbe torkollott a beszélgetésem Sanyival,de nem tehetek róla,úgy felhergelt,hogy megütöttem. Nálam még egy férfi (se nő) érte el, hogy megüssem, de Ő kivívta ezt 2 nap (jobban meg) ismerkedés után.. azóta folyton csak verem a gyereket, de megérdemli! Szombatom elég egyszerű volt, itthon takarítottam, dolgozgattam, mamát elkísértem vásárolni, aztán este visszamentem Monorra, mert Lackó is hívott, hogy nézzek már be, beszélgessünk meg ilyenek.. Így is tettem, összefutottam Petivel is. furcsa, az emberi beszélgetés már TÖKÉLETESEN megy nekünk, ha iskolában vagyunk, ha nem.. Tudniillik,egész nyáron egy kézlengetés volt az össz kommunikációnk.. kitaláltuk haverokkal,hogy menjünk fel a kilátóhoz.. így is tettünk, engem simsonon vitt Peti, és imádom a simsont,és wahhéswaaaa :))) mire felértünk, Ádám,Krisztián és MADÁR (na róla inkább nem mondok semmit) meg Krisz unokatesója,aki szerintem egy gyökér, nos Dani már ott voltak, s tüzet próbáltak csiholni,de az idióták egy gyufát (esetleg öngyújtót) se hoztak magukkal,na de mi igen! Tüzet gyújtottunk,elvoltunk,felfutottam a kilátóra,majdnem leestem 3x, stbstb, majd miután a hülyék felgyújtották majdnem az összes környező fát (Kicsi hozzájárulásával) úgy döntöttünk,hogy lelépünk onnan:D mentünk mindenfelé, de a legszebb az egészbe, hogy negyed 12kor mindenki kitalálta,hogy hazahúz.. Ezzel még nem is lett volna gond,de az első buszom 4kor ment a főtérről. Kitaláltam, hogy majd Márk haveromnál alszom (mindig befogad, aznap is mondta,hogy menjek át este..) írtam neki, küldtem visszahívót, bátyának is írtam,de semmi választ nem kaptam.. a többiek féltettek persze ,de azt „hazudtam” nekik,hogy majd Márk úgy is visszaér,mire odaérek, úgyhogy el is köszöntem tőlük,és leléptem.. nos..haverom nem írt vissza, így felsétáltam az állomástól a főtérre, ahol leszólított 3 csávó.. viccesek voltak,jól elszórakoztam rajtuk. kiderült,hogy nagyon sok közös ismerősünk van, így (igen,vadidegen csávókkal, akik amúgy nem tűntek ilyen veszélyes formáknak) elmentem kocsmázni. xd addig se fagytam szét.. jó arcok voltak, a legszebb az egészbe, hogy ismerték haveromat, Lackót, és felakartál hívni,hogy hadd aludjak nála (amúgy mondta,hogy aludjak ott,van vendégszoba,meg minden,de én nem akartam zavarni..) , de hála a jó égnek nem érték el telefonon! de aranyosak voltak,hogy így először látnak, és tökre aggódnak értem:D vége az lett,hogy hazakísértem egy Péter nevezetű emberkét, aki szinte ott lakott,mint a barátnőm, Linda, mert olyan részeg volt, - véleményem szerint-hogy csodálkozom, hogy járni tudott. Aztán bolyongtam Monoron,erre arra, majd ahova elkísértem a fél idegen csávót, szimpatizáltam egy bokorral,befeküdtem alá (XDDD) és aludtam. Később döbbentettek rá, hogy a cigánytelep mellett éjszakáztam.. buszomat elértem simán,majd szét fagytam, de MEGÉRTE. most már tudom,hogy TÉNYLEG spártai vagyok! :DDD vasárnap átmentem este lindához,mert egyedül volt,beszélgettünk,hülyültünk, és még volt 1 órám a buszomig,de hozzá amúgy is jött a haverja, ezért én leléptem, s megyek át az úton,erre majdnem elcsap két motoros: Krisztián és Józsika xdd elmeséltem nekik az estémet, azt hittem szénné verik a fejemet.. Később társult Peti,Kicsi meg Norbi (akit amúgy nem szívlelek,de szinte senki…) meg Lackó, és Peti előtt elszóltam magam.. Megjegyeztem, hogy láttam Norbiékat kint este olyan 1 tájékában.. (nos én elvileg akkor már Márknál aludtam..) azt hittem Peti szénné veri a fejemet.. nos.. Ő nem is, de Lackó megtette:D Fúúú milyen fejmosást kaptam, hogy.. „miiiért nem voltál képes átjönni és itt aludni?” „miért nem hívtál fel?”, „miért nem szóltál, hazavittelek volna” MIÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉRT NEEEEEEM? stbstbbbbbbbbbb. még facebookon is egészen máig hallgattam ezt,és még fogom is, mert Lackó meg is mondta,hogy legközelebb lát, megkapom a magamét.. na úgysem!
Természetesen torokgyulladást kaptam, de azt még a motorozástól, úgy hogy most elvileg beteg vagyok,és itthon „fekszem”. = hétfőn találkoztam Petivel, beszélgettünk, voltam orvosnál,kiírt szerdáig, hazajöttem, dolgoztam, főztem, takarítottam, ma ugyan ez.. :D ergo semmi bajom azon kívül, hogy néha úgy érzem, hogy teljesen lezsibbad a fejem, az agyam a részecskéire bomlik,majd szépen lassan takony formájában távozik az orrüregemen keresztül (értsd: kinyírtam már vagy 256 zsepit 2 nap alatt)
ennyi a történet:} ígérem,mostantól többet írok. (olvassa egyáltalán rajtam kívül valaki?:DD)
Címkék: Andris, Józsika, Kárpátiaa, Kicsi, Kilátó, KOCSMAA, koncert, Krisztián, Mama, monor, Peti, Sanyi2, Sára, Szmöre
Hol is kezdhetném?
Rég írtam, de még milyen rég!
Minden napom ugyan az a monoton menet.. Tanultam, takarítottam, elláttam az állatokat, majd aludtam. Igazán tartalmas életet éltem az elmúlt 1,5 hónapban.. persze voltak kisebb kimozdulásaim, pl Hoshihoz pestre, vagy épp haverjaim rángattak el Faházba, ami ugyan egy kocsma, de néha sikerült jól éreznem magamat. Eljutottam bátyóm ballagására, és hihetetlen jó érzés volt látni az örömöt az arcán, hogy ott állok én is a közönség soraiban.. Apró örömök mellett talán az egyetlen pozitív dolog, ami történt velem, az hogy Ádámmal minden rendbe van, tehát depressziós és öngyilkos hajlamaim már nem igazán vannak:) Többet nem tudok írni. Meg amúgy is minek?
„Semmi nincs a világon, ami teljesen rossz lenne. Még egy álló óra is pontos napjában kétszer.” (Paulo Coelho)
igen is sok erőt ad, a nehéz percekben..Na jó reggelt!
Egy hóóóóónapja írtam!
Ideje volt már összeszednem magamat egy csöppet, és kilépnem a saját kis világomból.Ma pszichológusnál voltam, mert bátyám addig nyaggatott, míg végül beadtam a derekamat, és beültem egy fél órás lelki búvárkodásra. Őszintén nem érzem, hogy bármivel más ember lennék, és meg állapította rólam kedves doktornő, hogy remek életfelfogásom van, és kitartó személy vagyok. Pedig azt hittem, hogy első 5 perc után közli, hogy „nem nagyon való neked az élet” .. de úgy néz ki, hogy megértette az életszemléletemet. A napokban (pontosabban 2 hete és 2 napja) elkövettem életem egyik legnagyobb hibáját: szakítottam ádámmal. Mert egy gyökér vagyok. Egy másik fiúért.. csak mert épp hülye voltam, és az a kapcsolat jobbnak ígérkezett. Mondanom se kell, h ezzel a fiúval szakítottam rá 6-7 napra, megbántam az egészet. Velem az a nagy baj, hogy mindig csak utólag tudom értékelni a szeretteimet, amikor már késő, mert vagy meghalt, vagy úgy megbántottam, hogy az életben többet nem szándékozik hozzám szólni. Nos a jobbik eset, talán az utóbbi. Ez volt Ádámmal is. Bocsánatot kértem tőle vagy 5-6x, hogy így megbántottam, és ha ez meg nyugtatja, meg is bántam. Így indult a tegnap, aztán még rosszabban a ma, de végül 1 óra tömör beszélgetés után oda jutottunk, hogy adjak még neki időt, és adott egy puszit az arcomra, majd felszállt a buszára. Nem tudtam, hogy sírjak, avagy nevessek. Végső soron már az boldoggá tesz, hogy legalább együtt nevettünk az én hülye ballépéseimen.. mert hát a dolgok mögött sokkal jelentőségteljesebb dolgok lapultak, amit egy kívülálló nem tudhatott, csak én, meg hát az exem.. én adok neki időt. De megértem azt is, ha elutasít. Mert őszintén, azt érdemelném! Mert egy szemétláda vagyok. !Emellett társasági életet is éltem, csak hogy ne depressziózzak be; Hoshi drágával csúszdaparkba mentünk, amit én nagyoooooon élveztem, kedves barátnőm kevésbé, ugyan is utálja a csúszdákat. (de akkor kérdem én, hogy minek akart oda menni?).Új taggal bővült az kisállatállományunk, Rodolfo személyével, aki egy hatalmas fülű nyúl.Azt hiszem ennyi „érdekes” történt az utóbbi időben, az érzéseimről felesleges írnom, hisz én magam se tudok ki igazodni mostanában az elmémen. Mondjuk úgy, hogy próbálom uralni a K.Á.O.S.Z.(!)-t. Holnap pedig bátyó ballagása, és ha törik, ha szakad, OTT LESZEK! muhihih.