Sziasztok kedveskéim.

próbálok értelmesen fogalmazni azért. bogozd ki, ha tudod :)
Hát..olyan..zavaros minden. nem tudom mi van velem. egész héten..nem beszélgettem senkivel, inkább egyedül töprengtem az élet haaaatalmas dolgain. ennek vannak háttér ügyei, családi problémák, számomra hatalmas lelki traumák, amik az utóbbi időben értek. de erről most nem beszélnék. gyulával sincs minden rendben. nem tudom mi lelte..szerdán reggel még normális volt, ellógtunk egy óránkat és az emeleten beszélgettünk, duhajkodtunk,de utána..hozzá se lehetett szólni.. miért van az, ha valami baja van, nem képes azt elmondani, inkább magában tartja és így vezeti le másokon? kurvára nem fogta fel, hogy evvel csak rosszabbul lettem. egész álló nap bőgtem, és mindig bekönnyeztem. jó szar volt, és mindenki jött h "miiiijaaabaaaj?" erre én csak annyit mondtam h "nem akarok róla beszélni." de persze minden barom betalált, akik nem tudták felfogni hogy nem jelentenek az életemben annyit, hogy megosszam velük azt, ami bánt. (értem itt naív osztálytársaimra, akikkel jó ha suli kezdete óta beszéltem 5 mondatot..:/ ) Laci is leszar, de nagy ívben. amióta barátnője van, megszűnt neki a külvilág. Erre jó példa a mai nap: 7.óra után ültem az asztalom az előtérben, mint mindig, Regi barátnőm a fotelokon egy fél méterre tőlem..Laci odament hozzá köszönni, puszi-puszi,erre elmegy mellettem. Regi látta, hogy megint sírok, és utána ordított, hogy "CHIYONAK NEM IS KÖSZÖNSZ?" erre visszajött..látta h sírok, elfordítottam a fejemet, de hátulról megölelt úgy félig, és kérdezte hogy mi a baj, meg hogy majd "msnen megbeszéljük" . hát mondom jó hogy ennyit érek neki, hogy msnen akarja megbeszélni.:D hát kössz, még egy jó kis pofon. Erre..jött jani..örültem neki nagyon..vele mentem haza, vagyis még két emberrel, de Ők nem jöttek be boltba hanem rohantak a vonatukhoz hogy elérjék. Jani nem sietett, pedig nagy bunkó hírében áll, és mégis ott maradt velem az állomáson, és kiönthettem neki a szívemet. annyira jól esett kiadni magamból mindent..ha tovább tartogattam volna magamban, lehet hogy beleőrülök. így is már magamban beszélek és furcsa dolgokon jár az eszem. Heemmm. Végül megöleltem, annyira jól esett.nem zavarta ha össze-vissza könnyezem, mert most nem..nagyon jól esett,hogy megértett. hazafelé egyedül csak párszor könnyeztem be, ennyi most elég volt egy napra a sírásomból. Délután átloholtam Inezhez, Évával, egy barátnőmmel együtt, és a húgával H2o-t néztünk a tévébe.:D igazából az a röhej, hogy akárhányszor megyek, ez megy a tv-be és húga mindig nézi, és mindig leülünk vele nézni:D sebaj! egyszer élünk ;) aztánaztán..hazajöttem, aludtam.

Csütörtök marha szar volt. suliba mentem, gyula hozzám se szólt, hát ja. őszintén úgy pofán törölném,vagyis így utólag így látom, de akkor csak tovább pityeregtem.
Kémia óra elött siettem fel az emeletre, mire megláttam hogy ott áll Jani meg Laci is, meg az egész osztályuk. mondom marha jó..ha ezek meglátják h sírtam széttépnek.. gyorsan elfordultam, a falat kezdtem el bizgerélni, mire odajött Jani (láttam a tabló tükréből:D) és megbökött egy újjal.nem néztem oda direkt..aztán újra, mire odanéztem. hirtelen előttem termett Laci , egy lépcsőfokkal lejjebb állt mint én, mégis le kellett hajolnia teljesen hozzám. és megkérdezte, h "mi a gond?" én csak pityeregtem tovább,mire magához ölelt. zokogni kezdtem..annyira rossz volt az érzés, hogy Ő is leszart, pedig nekem annyit jelent..óráról késtem, mire Vivi az osztálytársnőm bepofázott, hogy "elnézést kérni kifog? -.-" miközben mondtam h "elnézést a késésért." és olyan hangnemben, hogy az úgy felcseszte az agyamat..grrr..látszik h vidéki paraszt, mit ne mondjak. beugattam neki egy nem túl szépet, elég hallhatóan, Ő nem hallotta, de az osztálytársnőm elképedve nézett rám. hát nem igazán szoktam káromkodni másokkal, de Ő kihozta belőlem akkor az épp nem nőies énemet. ez van. aludtam volna órán, de a tanár odajött, és felemelte a fejemet a padról. nem vette le, hogy miért fordítom el a tekintetemet, és miért nem nézek a szemébe. miért ilyen nehéz felfogásúak a tanárjaim? >< hagyják rám ha bajom van, és kész. földrajz tanár is betalált, lelki tanácsadást adott a föci óra teljes közepén, de persze halkan csak nekem, yeah. elérte h megint elkezdjek bőgni, persze csak halkan. akkora egy szerencsétlen idióta ez a tanár is. aztán meg a hullákról beszélt a földben. (Y) mondom ok, nekem ennyi elég volt az órából. akkor csöngettek ki, hála az égnek. hülyén vette volna ki magát, ha kisétálok csakúgy óráról. hamar hazaértem, és totál kiesett hogy mit csináltam. vagyis minden más, csak a kockulás nem. ergó szerintem csak kockultam:D így napok óta először..bár nem hiányzott, őszintén.