Sziasztok.
Igazából az elmúlt..ő.. 3 (?) napban nem sok minden történt velem őszintén.
vasárnap.. azt hiszem itthon voltam. kockultam, mint általában, értelmetlen dolgokkal töltöttem el az élet értékes perceit, ahelyett hogy valami hasznosat csináltam volna.de semmi kedvem hasznosat művelni, hisz senkinek se számít (családom). ha csinálok valamit, ha nem, úgyis le vagyok szarva, akkor meg nem mindegy? gürcöljenek ők egész nap.
hétfő.. óó ezek a hétfőők.. úgy volt hogy ákosékhoz megyek bényére, amivel csak egy apró bibi volt. 1 órakkor másztam ki az ágyból, no tudniillik hogy a buszom fél 2kor jött, és még hátra volt egy alapos hajmosás, reggeli, ruha vasalás számomra. (Y)
Nem tudtam hogy lehetetlen ezt elvégezni 25 perc alatt mindenestül, ezért megcsináltam. ÉS igen, elértem a buszomat, és fél 3kor már bényén voltam, habár a főtéren monoron összefutottam már ákossal. hát.. hogy is mondjam.. na ne szépítsük a dolgokat, elég borzasztó a haja:D na jó..lehetne rosszabb is.. :D hát.. végül eriknél kötöttünk ki, aki egy jóóarc ember, és akkor ismertem meg mikor először bényén jártam. bementünk hozzá, rohangáltunk a szobájában, verekedtünk ákossal, aztán megjött szancs, erik barátnője. ^^ imádom ezt a kiscsajt. évfolyamtársam, ugyan is ő A-s, én meg B-s vagyok =( de azért..^^ pihengettünk, mert Ő is eléggé fáradt volt, én is, a bokáján aludtam.. mindenki be volt punnyadva,mikor ákos elkapta a talpamat és CSIKIZNI KEZDTE. én sikítani kezdtem (soha nem szoktam, de ilyenkor ez reflexszerűen jön O_O) és beleharaptam a tarkójától egy 5 cm-re lejjebb, és csak téptem. akkor Ő kezdett el sikítozni, meg kapálózott hogy "jójóbékénhagylak,héj,álljle!" meg ilyenek. egy 20 másodperc után el is engedtem és visszavonultam a helyemre, de végig sandítva néztem rá -.- tudni kell rólam, hogy egyetlen, amit nem bírok elviselni, az a csikizés. mondjuk ez tök hangulat függő, mert ha sokáig kínoznak egy idő után megunom és csak fekszem amíg próbálkoznak, tehát.. önuralom kérdése:D kár hogy olyanom nincs..
persze ákos nem adta fel, egy 15 perc után újra kezdte, viszont akkor nagyon durván beleharaptam a vállába és rángatni kezdtem. olyanokat sikított..fiú létére:D de legalább utána békén hagyott (Y) szandival jöttem egészen monorig, nem volt túl jó kedve, de ezt megértem =( neki 19:40kor jött a busza (mert nem szállt fel a 18:15ös buszára) és..láttam ahogy elsétál. kicsit sajnáltam, hogy így egyedül.. meg ilyenek.. mikor mentem busszal lestem is hogy hol lehet. annyira leszálltam volna..de..nem tehettem, hamar hazakellet érnem. észre is vettem, amikor a sétálóutcán battyogott. hisz hogy ne vettem volna észre? láttam amúgy SANYIKÁT a főtéren..halááááááááááááááááááál.
a halálért jöttem haza,de tényleg. megkérdeztem zsanit h lemegyünk-e gyömrőre, a tóra, mondta h nem, mert esni fog dörög az ég,stb.. én pont ezért akartam menni. végre elázhatnék, de úgy jól bőrig.. hát fogtam magam és egyedül elmentem. amúyg se volt jó kedvem, ezért örültem a magánynak. erre hív zsani hogy JÖNNEK UTÁNAM. örültem, hogy Ő jön, de hamar eljutott a tudatomig, hogy bátyámmal. igen, a tahó bátyámmal. amióta kerülöm tök jó a viszonyunk amúgy (Y) de mindegy. üldögéltem a stégen, zajokat hallottam alóla, mintha valaki ott úszkálna..egyszer csak feltűnik egy fej és rám köszön hogy "hello" mondom jóólvan.. "szia" :D sejtettem hogy valaki ott ólálkodik. két csávó volt, ilyen harmincas éveikben jártak, vagyis aki velem beszélt az biztos, a másik jóval fiatalabb lehetett.max 25..
beszélgettem velük egy keveset, és mondták, hogy mikor megláttak hogy itt üldögélek egyedül, elhatározták hogy úgy megijesztenek hogy beborulok a vízbe:D
"meg se ijedtél?" kérdezte elhaló hanggal.
"hát..őő..nem":D közöltem vele a kegyetlen valóságot.
"a susogó(ijesztő) hangoktól se? .. nem is hallottad őket, igaz?" szegényt eléggé elkeseríthettem, mikor megráztam a fejemet. de lelkesen közölte hogy "majd legközelebb *-*" azzal visszaúsztak a fürdőrészre:D beteg emberek. ártatlan kislányokat ijjesztgetnek akik a gondolataikba merülve gondolkodnak az élet nagy dolgain. na ja. eléggé melankólikus hangulatom volt. kissé összekaptam este fabókkal, de csúnyán. talán ezért se volt jó kedvem. az már csak betett hogy ilyenkor senki sem hagy élni.. bátyámék rám találtak, azt mondták hogy menjünk. nem tetszett, de hát mit tegyek, ellenkezzek? leszarom. mentem velük, erre zsani így ilyet szól hogy "na akkor karoljatok belém^-^" így tartotta a két karját. balázs megtette, én meg így nézek rá.. "na jó zsani most hagyod abba.." erre bátyám kettőnk közé szökkent, és tartotta ugyanúgy a kezét.. így nééézek rá.. "balázs, ne égess már.." súgtam neki oda és arrébb mentem pár lépéssel, de belém karolt és visszarántott.. egyetlen mondatom mosolyodtam (volna,hanem fojtom) el, mikor ilyet szólt a tahó köcsög bátyám, hogy "milyen szerencsés vagyok.. kétgyönyörű nővel az oldalamon mutatkozom" . ebben a percben úgy éreztem hogy minden a régi, ugyan úgy kártyázni fogunk esténként és ugyanúgy megverem mikor meglátom hogy a zoknijába rejti a lapokat és úgy csal, de ez az illúzió csupán 5 percig tartott. utána megint a valóság következett, a rideg valóság.



kedd.ma..semmi. csak feküdtem az ágyban és néztem a plafont. a plafonomon persze ott PONT nincs semmi.csak egy pókháló.egy pókháló.. várom az estét hogy elhúzhassak itthonról.


napok..egyformák..csak..egyetlen emberrel szerettem volna lenni. már napok óta csak rá gondolok.. és .. ő.. mammut. igen, az én pici mammutom, akivel azt se tudom hogy mi van mert egy szót se váltunk. nagyon hiányzik, az is, hogy néha a hátára vett, hogy megölelt, hogy jót beszélgettünk, hogy mellette az lehettem ,aki vagyok. nem kellett falakat építenem és szépítgetnem a helyzetemet, Ő totál átérezte a rosszat is. neki mindig elmondtam ami bántott..de most hol van?=( mi lett vele? hova tűnt?

Címkék: ákos, bénye, chiyo szomorú., mammut, monor, régi szép idők.., sanyika, volánbusz