pámpááápááámpám.
kibaszott fáradt vagyok,de úgy érzem, néha ide is kell írnom.
böbivel amúgy jól sikerült a nap. jól éreztem magam nagyon, és Linda- aki miatt színházba mentünk- iszonyat jót alakított. sokat nevettem:) este Ádámhoz mentem (L)
kb ennyi jut eszembe a februárról. ja. március.. voltam fogorvosnál, és kb ennyi az élményem. általában csak Ádámmal vagyok. szeretem, mert nagyon bolond, talán még jobban is mint én.
Egyik hétvégén, mikor ott voltam, átjött öccse két haverja. az egyikkel még nem is volt gondom, mert hát Kozák jó arc, olyan elvont. De Imi.. aki úgy néz ki, mint Justin Bieber, vagy ki a halál. Nos.. először minket fogtak be, hogy Monoron vegyünk nekik piát.nincs gond, tudják hol a határ, biztos nem isszák túl magukat... aznap kitakarítottam Ádám szobáját, nagyon büszke voltam magamra, de hát tudtam h másnap tényleg ugyan olyan lesz. ÉS milyen igazam lett. Imi tette az agyát, h Ő nagy fiú, és persze MIT HÁNYT ÖSSZE? az általam gondosan kitisztogatott SZŐNYEGET. nem,NEM kaptam idegrohamot. aztán még az is kétséges volt,hogy a gyerek megéli-e a reggelt. én voltam legjobban kiakadva. jó volt (Y) négyen aludtunk egy francia ágyon xD nem volt beteges:D rólam meg tudni kell, h beszélek álmomba, néha nyüszítek meg ORDÍTOK. ja és vagy rámászok a melletem alvóra, vagy át rajta, vagy csak megrugom néha, meg ilyenek. és szegény Bencét -Ádám öccse- egész este basztattam, és végül kiment aludni. (és én erről megint csak reggel értesültem:D) naaa mindegy. voltam Krisztinél, és rájöttem, h mi miért is voltunk mindig jóba xD beteg egy csaj. nyámnyámnyám.
amúgy. 5 napos hétvégém volt,végsősoron minden napot ádámmal töltöttem. sok minden megváltozott bennem ez idő alatt. persze a csütörtök úgy kezdődött, h apám hisztizett mikor mentem volna ádámhoz, ezért nem mentem, erre kedves barátom átment Siposékhoz INNI, és persze nekem nem szólt, pedig oda még mehettem volna, meg minden, tök sok kedvem volt..NAAAA miiiindegy. pénteken persze ott aludhattam, szombaton bátyám felhív, hogy nem szeretné ha hazajönnék, mondom jólvan, határba sétálgattunk Ádámmal, végül vasárnap hazamerészkedtem haza, ott volt a fél rokonság, akiket a hátam közepére se kívánnék, sőőőt.. kivéve nagybátyámat és az unokatesóimat.. este itt aludt Ádám.. kártyáztunk bátyáimmal, és én szénné lettem oltva x'D pedig esküszöm, hogy ÉRTELMES kérdéseket tettem fel, erre leszőkéztek, és ahol értek, ott oltottak:D szeretem a bátyusaimat(L):D
Ma pedig Ádámnál voltam, kint kertészkedtünk, persze most is érvényesült a jó munkás magyar effektus:D én ástam, meg gyomláltam, Ő meg nézett:D na jó nem, sokat segített, meg hát ugyan annyit rontott is, DE a szándék a fontos:)
holnap suli, és KURVÁRA nincs kedvem emberekkel lenni. egyedül vagyok itthon. ilyenkor jövök rá, hogy milyen érzés tényleg egyedül lenni a nagyvilágban, mikor nincs támaszod.

amellett a mai kedveskedésemről pár ember felé csak annyit, hogy aki ismer, tudja, h nem a japánokat szeretem, mint embereket, mert nekik is a háromnegyede ugyanolyan szenny mint az angolok, amerikaiak vagy esetleg a magyarok nagy része. az országot szeretem, a tájait, ahogy Finnországnak és Svédországnak is, vagy akár Ausztráliának. az, hogy ott földrengés volt, akár 8,9-es magnitudójú, akár 8,8-as csak, az egy más téma. törésvonalon terül el, ha jól tudom, gyakoriak ezáltal. tudom, katasztrófa, engem is "meghat", de a saját "nyomorom"-mal kell törődnöm, és felbasz, ha egyes embereknek a legnagyobb gondjuk, hogy ezer féle képet tesznek ki, hogy "pray for japan" , mert együttérzés biztos jól esik sokaknak, ha küldenek adományt, az is, de ne ítéljenek el azért, hogy engem ez hidegen hagy. éppenséggel 2 ember mindennapi megélhetése függ TŐLEM, ezért hadd szarjam már le más nyomorát, mikor nekem mindennapi élelmemről kell gondoskodnom, emellett pedig TANULNOM, ja és nem utolsó sorban ÉLNEM.

az, hogy Magyarországot mindenki egy mocsok, szenny országnak tartja, arról nem az ország tehet, hanem a kormánypárt. és megsúgom: minden országban ez megy, a tisztes dolgozó polgár szív, kivétel nélkül MINDENHOL! ha pedig magyarnak születtél, vállald. én személy szerint BÜSZKE vagyok az országunkra, a történelmünkre, a hagyományainkra, és ha valaki megkérdezi, szívesen ejtem ki azt a számon, hogy MAGYAR VAGYOK, NEM TÚRISTA!
aki pedig nem így látja, emigráljon jó messzire onnan,ahova valósi is valójában, és éljen más emberként, más ország kultúrájával és szokásaival, és tagadja valódi mivoltját :]

jóéjt.