„Bolond az, aki a saját világában él. Én bolond akarok maradni, és úgy akarom élni az életemet, ahogy megálmodom, nem pedig úgy, ahogy mások elvárják”

egyik kedvenc idézetem, a számomra legkedvesebb írótól. Ebben a két mondatban bele van sűrítve mindaz, amit érzek. Az én életem, hadd én döntsem el, hogy élem le, ne pedig a külvilág ítélkezzen rólam, holott nem ismernek egyáltalán. Nem szeretem az előítéleteket, se az olyan embereket, akik kicsit se tudnak empatikusak lenni fajtársaikkal.
Térjünk rá a lényegre.
a SZERDAi napomra.
Hú hát ez elég hosszú lesz, mert hát megígértem Nissannak is bővebben írok, meg hát azért jó lenne már kiírni magamból a dolgokat. Zsuk és Csabi bejöttek, hogy terepszemlét tartsanak, köszöntöttem őket, valóban örültem nekik, habár ezt ránézésre rólam nem lehetett leolvasni, mert épp nagyon-nagyon rossz kedvemben találtak. Bár ilyenkor is próbálok mosolyogni, és úgy tenni, mintha minden rendbe legyen, csak hogy ne kérdezze meg az emberiség, hogy „mi a baj?”. Ez az a kérdés, amit még a MIZU?-nál is jobban utálok. Haaarrrr. 6 órám volt, Szancsot kikísértem a megállóba, vártam vele a buszát, 25 fele jöttek Kiskáék, és mentem velük főtérre. Köztük volt persze a mázlimra Karcsi, na az Olajos, aki eléggé ki idegelt a világból, no meg persze Jevi, aki hűtötte a kedélyeket, hogy ne legyen köztem és kedves bényei pajtásom között egy kellemes verekedés. Mert én biztos, hogy átharaptam volna az ütőerét, ha nagyon felbosszant. Alapjában véve az ember irritál. Félúton úgy éreztem, hogy én ezt nem bírom idegekkel, és Mansont hallgatva ott hagytam őket. Direkt nem mentem a negyed négyes busszal haza, mert nem volt kedvem látni KisK hülye fejét, ahogy röhög rajtam h Karcsi még mindig odáig van értem (Y) időmbe jócskán belefért volna, ha a negyed ötössel megyek haza. Ezért vártam a főtéren, megláttam Csabit coopnál, odamentem, beszélgettem vele, erre kit látok meg az utcán sétálni. * kiket? HÁT KARCSIT, KISK-t és JEVIT! Haaaaaaaaaaaarrrrrrrr. Ezektől sosem szabadul az ember! –gondoltam akkor és ott. És hát még se úsztam meg h kiskával mehessek haza (Y)
leültem egy padra, odajöttek, beszélgettek mindenről, én nem is figyeltem rájuk, elmentem boltba venni étket, aztán táplálkozni kezdtem, leült mellém Karcsi egy messzi padra, mert hát direkt elkülönültem. Még enni se hagyják az embert.. Elmondtam jóformán neki, hogy a többiek szívatták, és én se érzem magam jól attól a ténytől, hogy egy eszköz voltam. De megértette. Szavaimat nyomatékosítottam egy olyan mondattal, hogy „sajnálom, de én mást szeretek” ami jóformán addig igaz, hogy szeretek én sok embert, de max nagyon mérsékelten tetszik valaki. De azért.. jól hangzott akkor :D lényeg hogy megértette. Viszont felhozta a témát, amit nem akartam. Napokban kissé nagyon ideges voltam, és úgy vezettem le a feszültséget, ahogy „nem kellett volna” mondaná egy épeszű ember. Hát én sose voltam az, és nem érdekel, ha kicsit megkínzom a testemet. Csak sajnos ugye ezt észrevették jeviék, és nekik akkor kellett megbeszélniük, mikor Karcsi is ott volt. Áldom a pici szívecskéjüket.. GRRRR. Erre K gondolom, azt hitte, h miatta tettem. Pedig semmi köze hozzá. Sőőőőt.
miután beszéltem vele, elráncigáltam Jevit, hogy „beszélnünk kell ><” és.. a főtér azon részén voltunk, ahol a többiek nem láthattak. Jóformán csöndben veszekedtünk egy jót, mint egy öreg házaspár, a vége az lett hogy én sírtam, Ő meg nem akarta h sírjak.. szép végeredmény.. (Y) busza pár percen belül indult, ezért megölelt, én összekönnyeztem szegényt, és aztán tovább állt. Persze hozzá tette, hogy nem úszom még meg ezt a beszélgetést.. Áldásomat a sorsra, aki úgy rendezte az elkövetkezendő x percemet, hogy összefussak Lindával. LINDÁVAL, aki jóformán megőrjít néha az idióta viselkedésével. Értem én, hogy bolond, de hogy ennyire? :D Kevés ember van, akit az „elmekórtani esetek” kategóriába sorolok, de Ő kiérdemelte, hogy bekerüljön :D Utána fárasztottam KisK-t. :D meg Karcsit..
Csütörtök
hogy én mennyire fel voltam dobva.. :D Reggel megvártam Szelepcsényivel a buszokat Monoron, mert velem meg útközbe futottam össze, mert ment pékségbe és..és..! Szancsival jöttem, meg Leventével, és igen, jól éreztem magam. Iszonyat jó kedvem volt ahhoz képest, hogy szétfagyott a felsőtestem. De nem is az alsó, véletlenül se, pedig szoknya volt rajtam meg egy közép vastag harisnya és két pulcsi.. sebaaaaj. Tátrait terrorizáltam ma legtöbbször, a hátára vetettem magam, hazafelé is velük mentem, Ákosba meg belé is belekaroltam, és ott „égettem” őket nyilvánosan, stbstb:D a napról csak annyit, hogy.. 4 órám volt, mert az ötödik elmaradt (ezért szopunk pénteken (Y)) ezért beültem szelep 5. órájára, ahol rosszul lettem. Feltehetőleg leesett a vércukrom, vagy mi a fene. Így nézek előre, épp valamit teljes beleéléssel mutogatott, nekem pedig furcsa érzetem támadt, a jobb fülem zúgni kezdett, a bal szememet kezdte elborítani a fekete szemcsés sötétség, szépen lassan, én pedig kezdtem nyugtalanul érezni magamat. Jobb kezem remegni kezdett, a toll is kifordult belőle, de gyorsan felvettem újra, hogy ne tűnjön fel senkinek hogy mi is van velem. Jobb lábam olyan szinten zsibbadni kezdett, mint mikor órákig törökülésbe ülök egy padon. A hasam kavargott, és nem hallottam semmit, pedig éreztem, hogy beszélnek hozzám. Következő képkocka az volt, hogy hátradőltem a székemen, kiesett a toll a kezemből, és kezdtem visszatérni a valóságba. Utólag mesélte el Ádám –a kilencedikes újdonsült haverom- hogy mi is volt. Mert én nem emlékeztem arra, hogy miket mondtak akkor, csak arra, hogy kiesett pár perc az életemből. Ilyen tavaly már volt egyszer, kedves fizika tanárnőnk óráján, de ott úgy is mindig alszok, így nem nagyon tűnt fel senkinek. Na mindegy, ezen is túlestem. Feltűnt amúgy, hogy Jevi csütörtökönként nem jár iskolába. Megkérdeztem Szelepcsényit, hogy miért van ez, hátha Ő tudja. És a válasz, amit kaptam, nem volt túl kiengesztelő. -.- „szerda este nyitják a szervert, és másnap egész nap csak játszik” < warcraft. Nem kocka, ááááááááááá nem. Én köbö csak néztem üres tekintettel, avval a tipikus „ezmostkomolybasszameg?” szemekkel..
Péntek
reggel Ádámmal mentem állomásig, ott bevártuk Szelepéket, megvártunk a megállóba a nyáregyházai buszt, köszöntöttem Jevit és Vivcsit, majd Leventével és Ádámmal a két oldalamon tovább álltam. Iskolában jóformán semmi érdekes sem volt, bementem, kikaptam a matek dolgozatomat, aminek naaaaaaaagyon örültem, mert négyes lett, és nálam ez csodaszámba megy. El is híreszteltem bokrosnak meg kimondhatatlan nevű petinek, nagyölelést osztogattam, boldog voltam, és igen. Igazából mindenkinek a nyakába ugrottam, mert olyan kedvem volt. Leventének, Tátrainak, Ákosnak, Szancsinak, Lindának, Jevinek és egyéb mamutféléknek. Muhahah. Végsősoron lett volna hetedik órám, de hetedikbe korrep is van, matek méghozzá, így ofőm megengedte, hogy aki akar mehet korepre, aki nem annak ofőre kell mennie, ezt így kötelező jelleggel. Még jó hogy a matekra mentem, mert a tanárnőnek szóltam, hogy én hamar távoznék, és megcsináltatott velem pár feladatot, és mehettem is. Jevi szünetbe megkérdezte h megvárjon-e, én rábólintottam, így még félóráig társalogtunk útközben majd a megállóban ülve, kibeszéltük az élet nagy dolgait, találkoztunk Bööööbiiiivel is, az osztálytársnőmmel, akit köszöntöttem kedvesen, és ennyi volt az életem. Jakóval és pár cimborájával felsétáltam a főtérre, yahiko és szandi –blue-ölében FEKÜDTEM a buszon, mert hát ülőhely az nem akadt, én meg nem zavartattam magam, de hát sokat ne várjunk egy magam fajtától:D és hazajöttem, és most jól itthon vagyok. A délutánjaim nagyon monoton hangulatba telnek, így a hétvégének se örülök :S megfogok halni unalmamban. Azt hiszem.

Címkék: ákos, csabi, fiúk, jani, monor, nissan, szancs, szandi, volánbusz, yahiko

hú hát halihó. hogy mi van? hogy mi van? a fasz kivan. már elnézést. de tényleg. most leírom ide a véleményemet eme szánalmas egysejtűről, akit a bátyámnak kéne neveznem, de valahogy nem megy. hogy mi van? hát az van, hogy amióta rendőrtisztibe jár, azóta tiszta nyomozónak érzi magát és mindenhol az összeesküvés elméleteit látja csak. mert hogy egyszer leesett a hajvágó cucca, és kiesett belőle a penge, mert véletlenül takarításnál lelöktem, erre nem találta, és már rögtön az jön hogy én azt elloptam hogy kibasszak vele. ez most komolyan normális?:S mi a fasznak nekem a pengéje? hogy felvágjam az ütőeremet? arra ott egy redvás borotva. meg amúgy is, nem tennék kárt olyan dologban amiért apunak kell ujjat vennie, mert nem állunk olyan jól anyagilag h ezt megtehessem.Zsanit meg-bnője- NEM ENGEDI velem el sehova. mert most én vagyok a regény gonosz hőse akinek meg kell lakolnia. reggel szépen kiosztom és elküldöm a jó büdös picsába. igen, ezek mellett a képembe nem mondaná a baját, de a hátam mögött.. utálom ezt. nem bírja a szemembe mondani. és miért? mert fél. fél a haragomtól. és Ő meri magát rendőrnek nevezni.. "szolgálunk és félünk"
húh. na ez volt a mozgatórugója az egész hetemnek.

kezdjük a keddel, mikor tiszta idegbeteg voltam egész nap. szegény fabók látja ennek kárát, mert mindig estére sokallok be mikor beszélgetünk. azt hiszem ezen a napon leléceltem gyömrőre, és petróval "bandáztunk" össze-vissza. igazából szétsültem, meg fáradt voltam,de jó volt vele lenni. hisz Ő petró.. beszélgettünk, lelkiztünk, firkáltam egy padot, de ezt jakonak ne mondjuk meg mert beperel (remélem ezt most nem olvassa xD) levágattam a hajam. elegem vóót belőle. hosszú és szar.
hazajöttem, bezárkóztam.


szerdán bementem a fotóimért pestre, odafelé leült mellém egy nálam magasságban legalább 3 fejjel magasabb széltében kétszer nagyobb csávó, aminek tökre örültem mikor megláttam h egy volt osztálytársam, SZANDI felszáll a buszra. mekkora egy kurva lett:/ tipikus "csak ne vegyen észre,csak ne vegyen észre" érzésem volt, és háh, NEM VETT ÉSZRE! aztáán ülök keresztúron a megállóban, még fél óra a buszomig, erre leszólít egy öreg bácsi, h miért nem strandolok,stb. aztán élettörténetét is elmesélte, amivel semmi baj, éreztem h nem egy pedofil csak társaságra vágyik, de akkor is.. én alapból írtózok az emberi közelségtől, (már ha nem egy barátról van szó) és nem szeretem ha ez így megy. na jött a buszom, felszálltam, erre..Tomi ül ott. Tomi, a bátyám. a másik, nem a rendőrfasz. erre lepattanok mellé, látszólag nagyon örült..^^ nem hagytam olvasni! MUHAHAH. mármint róla tudni kell hogy nagyon könyvbuzi. bemegyek a szobájába, van egy haaatalmas szekrénye, amiben még a fiókokban is könyvek vannak, még egy, annak a fele van tele, és meg egy ajtónyi. nem beszélve az asztalán lévő könyvekről és ami a földön van..nem lehet közlekedni a szobájában. de legalább intelligens (Y) ebben az egyben büszke lehetek rá:D és jó humora van. kár h nagyon egoista..na igen, leültem mellé, beszéltünk,erre előttünk ült 3 ilyen menő gyerek. egyik hátrafordult a haverjaihoz, és egy bogarat gyilkoltak. na ekkor jött a tipikus "bámulj mindenkit idegesítő nézéssel a buszon" (fészbúk rulz) tevékenységem, és kb úgy néztem rá mint akit kiakarok belezni. és ki is akartam. azaz ártatlan bogár mit vétett ellene? dögöljön meg Ő inkább. hazaértem, itthon voltam. sajnos.

csütörtökön zsani felhívott negyed 12kor hogy ma van az EÜje és h nem kísérem-e el? hát miért ne? szereztem bkv bérletet, a bökkenő ott volt h én pizsamában ültem ekkor még a laptop előtt és nagyban ageofoztam (age of empires) és épp kinyírtam az ellenséges haderőket..lekellet fürödnöm,stb., és volt erre mindössze 15 percem mindenestül (Y) de én mindent megoldok. bementünk a Moszkva térre, ahol EGY EMBER nem tudta h hol a vöröskereszt cuccli, ahol az eü vizsga van. hát én azt hittem tarkón lövöm magam. ennyi balfaszt egy rakáson..PEST.
megtaláltuk, na igen, zsani ugye "munkából" jött, a rövid kis szoknyájába, én meg úgye hosszú gatyába, deszkás cipőbe és egy kék felsőbe. erre.. így..rám néz..a gatyámra néz és közli h egy a méretünk. ekkor már sandítva néztem rá.. mert h neki ott guggolnia, terpesztenie, hajolnia kell majd..és hát az a szoknya elég rövid.. így hát felrohantunk egy emelettel feljebb és a felvonó mellett átkaptuk a ruháinkat:D nagyon szexi lehettem térdig érő zöld csíkos zokniba, sárga-piros kockás tapadós szoknyába és kék felsőbe (Y) mint egy kistúrista -.-" szexuális:D
persze ilyenkor jelent meg az összes emberi lény a környéken, és mindenki megnézett. hát most na:D aztán irány haza. na hát az külön élmény volt, miután zsani sarka beakadt a metrólépcsőn és ott vergődött:D aztán rohantunk a metróhoz, épp felszálltunk, tele volt ilyen kis túristákkal. nem szeretem a külföldieket. főként azért mert úgy néznek rám mint vlami állatra. "jéé,deee ééérdeekes, ez karkötőőőt hooord" kb.. hazaértünk. hát leis akartam itthonról lécelni. köcsög egy bátyám van. szerintem áhh..mindegy.

péntek..azt hiszem itthon voltam. nem tudom. csak azt h este negyed 10kor felhívott Inez h nálam van-e a sapija:D és hát nálam volt. ezért mondta h adjam máá oda átjön érte:D hát átjött. hazakísértem, kis pizsimbe..lila felsőbe, amin szivecskék vannak egy nagyon rövid RÓZSASZÍN csíkos rövid gatyába, otthoni 42es papucsba (39es a lábam:D) és cukin feltűzött hajba.. na kibe futunk bele útközbe?:D béécikébe -Inez mondhatni ex"pasija" (majdnem pasija:D- és tomiba,aki egy volt évfolyamtársunk.. fejemre húztam a sapkát és.. úgy tettem mintha nem az lennék aki vagyok..hála engem nem ismertek fel de így.. ineznek beköszöntek h "Sziaa Inez":D:D:D vagy 20 csávó volt ott:D okééé.. :D hazaértem, kockultam.

szombat..hát ma szombat van. mára megbeszéltem szandival (blue,csokinyuszi^^") hogy találkozunk.találkoztunk is. 2kor náluk.beszélgettüünk,és o-sanba mentünk.elegem van!:D mindig ott kötök ki! unalmaaas máár. szétsültünk emellett, láttuk RENÁTÓT, a helyi meleget -húga osztálytársa amúgy- és hát ennyi.vettünk fagyit és energiaitalt és.. ennyi. hazajöttem fél6kor, úgy volt h zsanival megyünk tóra és hívjuk yahikot, mire balázs kitörte a hisztit h zsani miért találkozgat pasikkal. múltkor is ez volt mikor bálinttal voltunk fürödni, mikor balázs értünk jött ZSANI állt bálint mellett,és ez volt a baj (Y) nem értem, h tényleg ennyire féltékeny vagy csak megjátssza h egyszer pofán basszam! annyiiiiiiira idegesít. ezért egyedül mentem. hogy hova? nem tudtam még én magam se. lekéstem a fél 7es buszt, mert az a TETVES VOLÁN előbb jött 2 perccel. itt két perc ÉLET-HALÁL KÉRDÉSE! mindegy. jött 49kor is, igaz az nem monorra vitt, csak gyömrőig, ezért ott sétálgattam. konkrétan folytak a könnyeim és fapofával néztem magam elé. besokalltam. elég volt már! mindenből! kész,én végeztem. legalább is elhatároztam magamba hogy bátyámat másnap kiosztom mikor hazajön szolgálatból.na igen látta h várok a megállóba, meg akart állni h elvigyen de mutattam neki h takarodjon. gondolom levette h van lábam, van bérletem, tudok buszozni és gyalogolni is. hagyjon békén. képmutató köcsög!
átbuszoztam gyömrőre úgyebár, de nem tudtam mit csináljak, hova menjek, kivel legyek.. legyalogoltam gyömrő másik felébe, azt kerestem Petró hol lakhat, csak elfelejtettem a házszámot, ezért félóra után meguntam és visszasétáltam a templomnál lévő megállóba, ahol 5 CIGÁNY ült a megállóba, enyhén megbámultak. utálom ezt! direkt zenét hallgattam csak h ne halljam a mocskos beszélgetésüket. jött hála a busz, szálltam volna fel erre az egyik be előz..mondom okéééj.. hátramentem ahol két csávó ült, rendes fejük volt, legfőképpen FEHÉREK voltak, ezért gyorsan leültem eléjük. így kicsi biztonságérzetem volt. nem vagyok rasszista, szó se róla.de a mocskos embereket utálom, lehet az felőlem magyar,cigány,horvát vagy dáán. tök 8. a féreg az ígyis-úgyis féreg marad. bebuszoztam monorra, 8ra ott voltam. mammutot kerestem. cask az én mammutcicámat. igaz megszakította velem a kapcsolatot. hogy miért? nem tudom. de végig gondoltam az emberek listáját, akit akkor és ott megöleltem volna és a szívemet kiönthettem volna neki. egyedül Ő volt az, Ő, akinek megígértem valamit annó. azt, amit úgy nem tudok betartani hogy nincs velem! létszükségletem Ő, hogy megöleljen, hogy mellettem legyen.. hisz Ő mammutcica=( hazafelé kivel futottam össze. NA KIVEL? PETRÁVAL. iskolatársam, de a lényeg h nála voltunk házibuliban annó. és ott bénázott bnőjével mert nem tudtak jegyet venni:D segítettem nekik, oszt leszálltam velük gyömrő központjába. vettem energiaitalt, aztán visszasétáltam ahhoz a buszhoz, amiről leszálltam, és még ígyis várnom kellett 10 percet még feljutottam, olyan sor volt. gondolom mindenki a strandról jött (Y) akkor összefutottam vikicicával, aki..hát igen. aranyos volt. elbüvölő, még így is. imádom.
buszon meg márkkal, aki jövőre sulimba fog járni. szerintem amúgy bevolt baszva :D kedves volt, aztán megjegyzéseket tett h jó csaj vagyok = ivott:D még a helyét is átadta nekem..hazajöttem.. itthon voltam, és most itt kockulok zsani mellett. és ez jó? nem,nem jó. folyton azt lesem hogy húzhatnék el itthonról, és most legszívesebben..nem tudom. mindegy. nincs itt a bátyám,az a lényeg. húzos egy holnapom lesz (Y)
hát tessék nissan, olvashattál sokat!:O te akartad.

mellesleg ákos azt mondta meg kapom azt a rózsaszín dögöt. kiváncsi vagyok, h tényleg megkapom-e szülinapomra:D kell ez a förtelmes dög! kell! *-*
amúgy. nem véletlenül írok mindent kisbetűvel. tudom h a tulajdonneveket nagybetűvel kell írni a magyar helyesírási szótár szerint. nekem így szimmetrikus. helyes.

Címkék: chiyo szomorú., faszkivan, inez, mammut, mindenkihülye, monor, osan, pest, szandi, volánbusz, yahiko, zsani

sziasztok kedveskéim ^-^

húúú de rég írtam. és most sokat fogok. *w*

kicsit összefolynak így utólag a napok, de majd valahogy kibogozom őket..
úú hát..az úgy volt hogy..hétfőn..végül voltam Ineznél. túl sok volt az agysejtem, ezért átmentem hozzá, és Ő valahogy mindig garantálja hogy elpusztuljanak. ^^"
Kedden..hát..egy ideje áll a bál két nagyon kedves, számomra hihetetlenül fontos barátom között, és..annyira..megterhelő..nem tudom ez meddig mehet így tovább, meddig fogom bírni, hogy mindkettőjüknek próbálok igazat adni..de a mérleget valahogy fent kell tartani.. dóóóóóóóóó, megőrülök.
Szerdán.. igazából totál nem emlékszem, hogy mi volt. jaaaaaaaa,de, elmentem 7.órámról (legálisan) mert mentem megnyiratni a loboncomat. és most végre rövidebb hajam van, és én így szeretem. Háh! aztán blueval (köznevén szandi) rohangáltunk szeretett kis városunkban. ...... város? inkább tanya. szeretjük mi egyáltalán? ez elgondolkodtató.
Csütörtökön itthon vergődtem jó szokásomhoz híven. átjött zsani.(bátyám volt barátnője) és sütöttünk együtt ^-^ vagyis csak próbáltunk..bátyám meg elvileg 7 fele jött volna haza-direkt megkérdeztem tőle h mikor jön- erre beállított fél 4kor. nomármost tudni kell, hogy volt bnőjével nem épp felhőtlen a viszonyuk..akkor még nem hisztizett, de azután..csapkodott, minden fasz baja volt, hogy szépen és nőiesen fejezzem ki magamat. földhöz vágott egy képkeretet is, no én meg erről nem tudtam, és nyugodt szívvel átsétáltam a szobán úgy, hogy belém állt "pár" darab üvegszilánk. de nem söpörte volna el onnan, ááá nem, végül is szegény szerencsétlen idióta húgocskája hadd lépjen bele mindbe, aztán hadd járjon bekötözött lábbal, hadd sántítson.. ekkora balfaszt nem hordott még a hátán a föld, higgyétek el nekem. ha én mondom..Inez is átjött amúgy hozzám. akkora egy idióta..:D olyan jó érzés volt vele veszekedni irtó gyerekesen valami szánalmas kis sztorin..jót verekedtünk is:D nem nézett apám hülyének, mikor épp benézett az ajtón..semmigond!:D este beszéltem sanyival. mert Ő egy vicces ember.
péntek.hát ez iszonyat jól indult: a volánbusz lerobbant monor szélénél. ennek is a lochnessi szörny az oka, vagy valami féle rákfajzatú szörnyszerkezet. nya mindegy. na igen lerobbant, vagy a fékkel volt valami hülyeség, de egy biztos, leszállítottak minket, és várhattunk ott jól. apám épp mellettünk ment el kocsival, mint utólag kiderült:D de semmi gond! jött egy busz, és igen. és épp hogy elértem a vonatomat.. hogy hova mentem? Hát az maradjon az én dolgom. nem suliba,az már biztos. de nagyon jól éreztem magamat ott ahol voltam, akivel voltam. ennyi legyen elég.:) hazafelé persze minden második osztálytársammal jól összefutottam.:D
délután..hirtelen ötlettől vezérelve, ami nem is volt olyan meglepő, szandival visszajöttünk a ballagásra. na már most az úgy nézett ki, hogy 5re beértünk monorra, és..onnan még sétáltunk egy csomót, mert mint kiderült a buszunk óra 01kor húzott el. ahhoz képest mikor már félúton jártunk, elment mellettünk..:D és valóban, megint előtört a nőies énem, és egy jól irányított mozdulattal bemutattam a sofőrnek.húdeidegesvoltam. beestünk ballagás végére. én csak egy ember miatt jöttem el, de valahogy ezt még magamnak sem akartam teljesen beismerni. csak gyula miatt. valahogy azt éreztem, ha most nem fogom fejbe vágni egy fehér szegfűvel, akkor saját magamat okolhatom amiatt, hogy soha nem tudtam meg mi baja és miért nem szól hozzám.. kellemetlen, de igen. lujzának és timinek is vittem ám virágot és reginek is.:) bár az Ő virágával történt egy kisebb baleset, de ez egy mellékes dolog. és..odaadtam a lányoknak mikor mentek körbe, de Gyula elment mellettem. apja meg ott állt a jobb oldalamon, még jó hogy nem ismert meg!:D csakúgy elment mellettem..de nem csüggedtem! megkerültem az épületet, és utol értem. rám nézett, én meg a kezébe nyomtam a kis virágomat. a nagy virágcsokor mellett olyan jelentéktelennek, jellemtelennek tűnt.. de mégis.. én azért szívből adtam. elfogadta, és igen. nem emlékszem miről beszéltünk..következő pillanatban már a suli előtt álltam szandi oldalán.. gyula nem messze állt tőlem.. és kényszert éreztem, h oda menjek. hála a hatalmas ember seregletnek, amik arra sodortak, ott álltam vele szemben. "haragszol rám?" "nem(:" mosolygott. olyan tipikus mosollyal, amit rég láttam az arcán. örültem. "de azért majd elmondod? ==((" "igen.:)" (és azóta várok h elmondja hogy mi volt a baja, de ez mellékes..) és igen. sikerült kimenekülnünk szandival a hatalmas tébolyból, és hazáig táncolgattunk és teljesen fel voltunk pörögve. ki-ki a maga kis személyes ügyei miatt:D apu jóvoltából este barátosnémnél aludtam. vicces volt.. nagyon.. >< rokonai, asszem 3-4 gyerek, ott rohangáltak és azt mondogatták rám h "VÁMPÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍR" és sikítozva elszaladtak mikor rájuk néztem. furcsa egy teremtések, az már biztos. hát..filmeztünk. vagy ilyesmi..hamar bealudtam, erre arra keltem fel, hogy valami pszichopata őrült kirántja a harmónia ajtót és beordít h "SZIAAAAASZTOOOOOOK" és felkapcsolta a villanyt, így elérte, hogy kiégjen a szemem is ><" peti volt az. peti, aki egy iskolatársunk. egy kedves iskolatársunk.. csütörtökön fejbe rúgom ezért a fenomenális akciójáért, mert akkor épp nem voltam teljesen észnél. őszintén megvalva kommunikálni akartak a haverjával velünk, de valahogy én többet nem tudtam kinyőgni "aha", "jó", "ehem" szócskák kivételével. reggel úgyanaz fogadott: sikítozó gyermekek hada, és a tipikus vámpíros megtébolyodásuk. úgy nézek én ki, mint egy vámpír?:@ sok hülye tudatlan emberi lény.

Címkék: ballagás, gyula, inez, monor, sanyi, szandi, volánbusz